Az ünnepi istentiszteleten püspök úr a Márk evangéliuma 8. részének 6-tól nyolcig terjedő versei alapján prédikált: „Akkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, majd vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és a tanítványainak adta, hogy osszák szét. Ők a sokaság elé tették. Volt egy kevés haluk is. Ezeket is megáldotta, és azt mondta, hogy tegyék eléjük azokat is. Ettek és jóllaktak, majd fölszedték a maradék darabokat, hét kosárral.” Dabolcnak több mint száz esztendeig nem volt meg a nagyharangja. Természetes, hogy a nemzet asztalára oda kellett tenni. Hiányérzetet adott, hogy ezt eddig nem sikerült visszahozni. Hiányérzete van a mindennapi embernek, aki eljön a templomba, hiányérzete van mindig a közösségnek is, hiányérzet van Európában… Jézus parancsa: üljetek le! Azért, hogy összeszedjük magunkat, hogy programot tudjunk tervezni, higgadtan megnézni a feladatokat és megfontolva menni előre, de soha ne felejtsük el, hogy ha valami nem Jézus kezéből jön, nem az Ő áldásával, akkor igen sok probléma adódhat. Éppen ezért kell a gyülekezetnek továbbvinni az ünnep gondolatát: Isten áldani akarja életünket.
Az igehirdetést követően Király Lajos esperes elmondta. „A kürt feladata volt isten magasztalása. Ezt a szerepet napjainkban a harang tölti be; kapcsolat ég és föld, ember és Isten között. Lesznek, akik meghallják a harang üzenetét, szavát? – tette fel a biztató kérdést az esperes.
Az Úr csodásan működik, és bennünket tenyerén hordoz – mondta Szilágyi István Róbert dabolci református lelkipásztor a gyülekezet nevében. Elmondta, hogy lehetőség nyílt egy pályázatra, melynek nyomán új nagyharangot öntethettek; igaz, a pályázat ÁFA-összege, 62 000 lej a gyülekezetet terheli, s ezt a jelentős összeget Sipos Miklós lelkipásztor javaslatára a Szatmárnémeti-Németi Református Egyházközség kölcsönözte nekik. Név szerint köszönve meg mindenkinek a segítséget, s kiemelten a hattagú presbitérium adományát, Hudák György túrterebesi asztalosmester munkáját, az új úrasztalát. A lelkipásztor hálát adott Istennek felesége, Szilágyi Orsolya kitartó és szeretetteljes támogatásáért.
Kánya Réka és Varga Sebestyén Márkusz énekes-verses szolgálata következett. Az ünnepi műsort Higyed Gyöngyi egyházmegyei zenei előadó szervezte meg.
„A harangszó mindig a törökök felett aratott nándorfehérvári győzelmet juttatja eszembe. És azt, hogy ahogy akkor, 565 évvel ezelőtt, úgy most is harcot kell vívnunk a keresztény világunk védelmében. Nem karddal, hanem többnyire a diplomácia eszközeivel. Részünkről egy néhány éves elképzelés, a dabolci reformátusok részéről egy régi álom valósult meg a vasárnap tartott ünnepi harangszenteléssel. Határtalan öröm számomra, hogy a megye egyik legkisebb református közösségével együtt ünnepelhettem. Köszönöm Tóga Judit munkáját, hogy felkarolta a kezdeményezést, és hogy segített ennek az apró közösségnek, hogy EU-s támogatásból új harang szólhasson a templomtoronyban!” – mondta köszöntésében és fogalmazta meg közösségi oldalán is Magyar Lóránd parlamenti képviselő.
A hálaadó istentisztelet végén a templom bejáratánál lévő nagyharangnál mondtak igei köszöntőt Szilágyi István Róbert (Dabolc), Nagy Erika (Sárközújlak), Kala Noémi (Túrterebes), Gáti Tibor (Kisbábony és Tamásváralja), Elek Arnold (Halmi), Tolnai János (Egri és Aranyosmegyes), Rácz Ervin (Szatmárnémeti-Szigetlanka), Higyed János (Szatmárnémeti-Kültelek), Kiss József (Szatmárnémeti-Németi). Dr. Király Lajos esperes és ft. Csűry István püspök. A lelkészek megkondították a harangot, ebben követte őket Magyar Lóránd és Incze Lajos polgármester, valamint Maczó Ilona harangozó. A hálaadó ünnepség szeretetvendégséggel zárult.